Egy pihentebb pillanatomban rájöttem, hogy ami volt, van és lesz az mind bennem van egyszerre.
Sokat foglalkoztat az idő fogalma. Mi a helyzet vele? :) Tényleg csak egy illuzió? Nincs múlt, nincs jövő, hanem minden a jelenben történik. Ez egy nagyon nagyon fontos mondat, és csak kevesen értik a lényegét (nem könnyű megérteni!). Legalább 6 éve játszadozom az idő gondolatával "komolyabban":), de csak most érzem azt, hogy egy fikarcnyit is értettem belőle.
Egyik este játszadoztam a fantáziámmal és a léle(k)zetemmel és a következőt tapasztaltam.
Én vagyok a jelen. A jövő mint amolyan nincs, az csak egy előreprojiciált gondolat, ami azáltal válik múlttá, hogy keresztül megy rajtam. Vagyis a jelenen. De a múlt is és a jövő is a jelenben létezik. Ezt legjobban azzal a példával tudom érthetőbbé tenni, melyen keresztül picit jobban értettem. Pl :)
Jövő (előreprojiciált esemény): "Most egy mély léle(k)zetet fogok venni"
Jelen: miután kimondtam, vagy kimondás közben már veszek egy mély léle(k)zetet.
Múlt: kifúj(j?)om a levegőt.
Et voila.
Pedig az egész most zajlott le... még 10 secundum alatt sem. TEhát a jelenben.
A kérdésem csak az, hogy akkor hogy van ez a hosszabbtávú dolgokkal? Pl. szeretném hogy túllegyek már a disszertációm megvédésén... az idő érzékelése nagyon kínyúlik, lassan de lassan érkezik meg a jelenbe, s aztán tovább a múltba...
-asszem egy kicsit sántit... ? :) de azért teccik érteni?
Sokat foglalkoztat az idő fogalma. Mi a helyzet vele? :) Tényleg csak egy illuzió? Nincs múlt, nincs jövő, hanem minden a jelenben történik. Ez egy nagyon nagyon fontos mondat, és csak kevesen értik a lényegét (nem könnyű megérteni!). Legalább 6 éve játszadozom az idő gondolatával "komolyabban":), de csak most érzem azt, hogy egy fikarcnyit is értettem belőle.
Egyik este játszadoztam a fantáziámmal és a léle(k)zetemmel és a következőt tapasztaltam.
Én vagyok a jelen. A jövő mint amolyan nincs, az csak egy előreprojiciált gondolat, ami azáltal válik múlttá, hogy keresztül megy rajtam. Vagyis a jelenen. De a múlt is és a jövő is a jelenben létezik. Ezt legjobban azzal a példával tudom érthetőbbé tenni, melyen keresztül picit jobban értettem. Pl :)
Jövő (előreprojiciált esemény): "Most egy mély léle(k)zetet fogok venni"
Jelen: miután kimondtam, vagy kimondás közben már veszek egy mély léle(k)zetet.
Múlt: kifúj(j?)om a levegőt.
Et voila.
Pedig az egész most zajlott le... még 10 secundum alatt sem. TEhát a jelenben.
A kérdésem csak az, hogy akkor hogy van ez a hosszabbtávú dolgokkal? Pl. szeretném hogy túllegyek már a disszertációm megvédésén... az idő érzékelése nagyon kínyúlik, lassan de lassan érkezik meg a jelenbe, s aztán tovább a múltba...
-asszem egy kicsit sántit... ? :) de azért teccik érteni?
